Kedves vásárlóink! Webáruházunkban a kiskereskedelmi (ajánlott fogyasztói) árak láthatóak. A nagykereskedelmi árak csak aktiválást követően érhetőek el, azon vállalkozások számára, akik sikeresen regisztráltak oldalunkon.

Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/3940403

Blog

Ki nem szoláriumozhat?

Tarsoly Krisztina
Tarsoly Krisztina
2021.10.21 14:46
Ki nem szoláriumozhat?

Vannak, akik sajnos nem napozhatnak, nem szoláriumozhatnak. Hogy kik ők?

KI NEM SZOLÁRIUMOZHAT?

Vannak, akik sajnos nem napozhatnak, nem szoláriumozhatnak. Sajnáljuk, hogy nekik ki kell maradniuk ebből a klasz dologból, de az ő esetükben ennek a oka mindennél előbbre való, az egészségük. Hogy kik ők? Lásd lent a felsorolásban.

Senki ne szomorkodjon! Azért még maradt számos szabadidős tevékenység a láthatáron! Képünkön a világ egyik leghíresebb barlangja, ahová nem hatol be az UV-fény. Bár kétségkívül ennek a sportnak is megvan a maga veszélye! Irigyeljük is azokat, akik ide eljuthatnak!

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKI AZ 1-ES BŐRTÍPUSBA TARTOZIK!

Az 1-es bőrtípusba tartozó kelta típusú emberek bőre kifejezetten fehér, általában vörös haj, sok vörös szeplő és a napfényre nagyon érzékenyen reagáló bőr jellemzi őket.. A szemük világos kék vagy világos szürke. Ők hiába napoznának vagy szoláriumoznának, a bőrük egyáltalán nem képes lebarnulni vagy csak éppen egy kicsit, viszont mindig megégnek és aztán lehámlanak az UV-fény hatására. Éppen ezért számukra nem ajánlott sem a napozás, sem a szoláriumozás. Európa lakosságának mintegy 2%-ka tartozik ebbe a bőrtípusba.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKINEK A BŐRE LEÉGETT!

A bőrünk akkor ég le az UV-fény hatására, ha hosszabb időt töltöttünk a napon vagy a szoláriumban, mint amennyit a barnultsági fokunk megengedett volna. A napégés esetében a MEGELŐZÉS a legjobb választás, ami a FOKOZATOSSÁGOT és MÉRTÉKLETESSÉGET jelenti.

A napégés tünetei és a teendők: fájdalmas bőrpír, gyulladás a napozás után kb. 1 órával kezdődik és 24 órán át erősödik, súlyos esetben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetek, fejfájás, láz hidegrázás, hányinger kíséretében. A felégett bőrfelület pár nap múlva lehámlik. Napégés esetén, a hideg borogatás vagy a hideg víz csillapítja leghatékonyabban a tüneteket (langyos vizes fürdő vagy zuhany). Bőrünk meghálálja, ha lenge, szellős ruhákat viselünk, mely nem irritálja a gyulladt részeket, a helyi kezelés pedig azonnal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Használhatunk gyulladásgátló, bőrnyugtató hatású vizes alapú gyógynövényes krémeket is, legmegfelelőbbek az aloe vera, kamilla, levendula vagy körömvirág tartalmúak. Nagyon súlyos esetekben, mikor a napégés nagy felületet érint, hólyagok kialakulásakor, valamint rossz közérzet, fejfájás, láz, hányinger vagy hányás esetén ajánlott orvoshoz fordulni.

Ha nem égett le a bőr, napozás után akkor is szüksége van egy kis ápolásra. Ezért mindig használjunk napozás utáni vagy szoláriumozás utáni krémeket. Általában vitaminokat tartalmaznak, mint az E- vagy C-vitamin, melyek antioxidáns tulajdonságúak. Pantenolt illetve allantoint is tartalmazhatnak, ezek elősegítik a bőr regenerálódását, gyógyítják azt, és csökkentik a gyulladást.

Napozás illetve szoláriumozás után enyhén langyos vagy hideg vízzel fürödjünk vagy zuhanyozzunk, ilyenkor kerüljük a meleg vizes fürdőt. A vizes bázisú krémek, oldatok is jótékony hatásúak, viszont tilos zsíros krémekkel kenni a megviselt bőrt!

Nagy mennyiségű folyadék fogyasztása ajánlott napozás és szoláriumozás után is, legjobb az ásványvíz, kerülni kell viszont az alkoholtartalmú italokat, koktélokat, mert azok elvonják a folyadékot.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKI AZNAP MÁR NAPOZOTT VAGY SZOLÁRIUMOZOTT!

A barnulás folyamata nem pár perc alatt végbemenő folyamat, hanem egy hosszabb változás. Az UV-fény hatására még 24 óra múlva is fokozódik a barnaságunk. Ne szoláriumozzunk, ha aznap már napoztunk vagy szoláriumoztunk, mert az túlzott megterhelést jelent a bőrnek. Az egyes napozási/szoláriumozási időpontok között tartsunk legalább 48 óra szünetet. A 24 órán belül megismételt napozás/szoláriumozás nem kívánt bőrpír illetve leégés kialakulásához vezethet, mivel ezek a tünetek a barnulás után csak 1-24 óra elteltével jelentkeznek.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKINEK GYULLADÁSOS BETEGSÉGE VAN!

Akinek valamilyen gyulladásos folyamat zajlik a szervezetében, hőemelkedéssel vagy lázzal, annak nem tanácsos szoláriumoznia, pont úgy mint pl. szaunázni sem, mivel az UV-fény által hő termelődik, ami a gyulladásos folyamatok gyógyulásának nem kedvez. Várjuk meg, amíg meggyógyulunk és utánna kezdjünk el újból szoláriumozni. Betegségek után gyakran megfigyelhető, hogy a már megszerzett barnaságunkat gyorsabban elveszítjük. Ilyenkor előlröl kell kezdeni a szoláriumozást, tehát csökkenteni kell a szoláriumozási időt, majd újból, fokozatosan alkalomról, alkalomra emelni.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKINEK NAPALLERGIÁJA VAN, VAGY FÉNYÉRZÉKENYSÉGET OKOZÓ GYÓGYSZERT SZED!

A fényérzékenység a napfény által kiváltott immunrendszeri reakció. Fényérzékenységi reakciók közé tartoznak: a napfény által kiváltott csalánkiütés, a kémiai anyagok által létrehozott fényérzékenység és a polimorf fénykiütés. Tünetei, a napfénynek kitett bőrfelületen megjelenő foltos, viszkető kiütések.

A napfény hatására jelentkező ilyen reakciókra való hajlam öröklött is lehet. Vannak olyan betegségek, mint a lupusz és néhány porfíria (rendkívül ritka betegség) is, mely a napfény hatására fellobanhat. A napfény hatására létrejött csalánkiütések már a napfény hatás kezdete után pát perccel kialakulnak, és a napfény hatás megszűnése után 1-2 órával már el is tűnnek. A jellemzői: nagy, viszkető, vörös bőrkiemelkedések. A nagyobb bőrterület érintettség gyakran fejfájással, gyengeségérzéssel és hányingerrel jár együtt.

A kémiai anyag által létrehozott fényérzékenység esetén, a bőr már rövid ideig való napsugárzásnak való kitettsége esetén is a kitett bőrfelületen bőrpír, gyulladás, néha barna vagy kék elszineződés jelenik meg. Ez bizonyos gyógyszerek, vegyszerek bevétele vagy bőrre kerülése után jelentkezik. Amennyiben valamilyen gyógyszert kell szednünk és szoláriumozni szeretnénk, kérdezzük meg az orvost, hogy az adott gyógyszer okoz-e fényérzékenységet és a szedése után mikor kezdhetünk újból napozni vagy szoláriumozni..

Polimorf fénykiütés: napfény által kiváltott fényreakció, az oka ismeretlen. Ez a leggyakoribb a napfénnyel összefüggő bőrprobléma, ami gyakoribb a nők illetve olyan emberek esetében, akiket nem ér rendszeresen a nap. Tünetek: viszkető foltok, a napsugárzást követő 30 perc és néhány óra között jelennek meg, bár több órával később is kialakulhatnak új foltok. Ezek rendszerint 1 héten belül eltűnnek. Jellemző erre a tüneteggyüttesre, hogy a jelentkezése után, ha gyakrabban éri a nap fénye a beteget, a napfény hatására csökkeni kezd a bőrérzékenység.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKI ALKOHOLOS ÁLLAPOTBAN VAN!

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKINEK SZÁMOS, A BŐR FELSZÍNÉBŐL KIEMELKEDŐ ANYAJEGYE VAN!

Akinek számos, a bőr felszínéből kiemelkedő anyajegye van, annak nem tanácsos napozni vagy szoláriumozni. Ha önnek nagy számú atipusos anyajegye van, ellenőríztesse rendszeresen bőrgyógyásszal.

Milyen típusú anyajegyekre kell odafigyelnünk? Vagyis az atipusos anyajegyek jellemzői (SANSZE szabály)

  1. Sokszínű,
  2. Asszimatrikus,
  3. Nagy méretű - 6 mm-nél nagyobb átmérő,
  4. Szabálytalan szegélyű,
  5. Előemelkedik a bőr felszínéből.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKINEK A CSALÁDJÁBAN BŐRRÁKOS MEGBETEGEDÉS ELŐFORDULT!

Akinek a családjában bőrrákos megbetegedés előfordult, annaka számára sem a napozás, sem a szoláriumozás nem ajánlott.

Ennek az oka, hogy a mai legújabb orvosi kutatások azt támasztják alá, hogy a betegség öröklődik, tehát a meghibásodott gének is szerepet játszanak a létrejöttében. Genetikai tényezők befolyásolják a családi halmozódást nem mutató, véletlenszerűen jelentkező bőrrákra való hajlamot is. A kutatók azonosítottak egy gént, amelyet BRAF-nak neveztek el, és amely számos változékony területet tartalmaz. Ennek a génnek egyes változatai sokkal nagyobb valószínűséggel fordultak elő olyanokban, akik melanoma malignumban szenvedtek, mint az egészségesekben. Amikor azonban nemenként is elemezték az eredményeket, azt tapasztalták, hogy ezek a változatok csak a férfiakban növelik a bőrrák kialakulásának esélyét, nőkben nem. Claus Garbe professzor mondta: „Az anyajegyek jelentik a legnagyobb kockázatot a melanoma malignum kialakulása szempontjából. A BRAF gén mutáns formái a legtöbb melanomás elváltozásban megtalálhatók, és jelen vannak az anyajegyekben is. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon a BRAF gén bizonyos változatainak hordozása hajlamosít-e az anyajegyek kialakulására, és ezzel összefüggésben a későbbiekben melanoma malignum fokozott kockázatára.”

A melanoma gyakran családi hakmozódást mutat, ami azt jelenti, hogy gyakran megfigyelhető, hogy ugyanabban a családban több eset is előfordult. Ezeknek a családoknak a családtagjai számára nagy a rizikó, hogy ők is megbetegedhetnek. Ugyanezen típusú családokban halmozottan megfigyelhető, hogy a családtogoknak gyakran nagyon sok (gyakran 100-nál is több) nagyméretű, atipusos anyajegye (lásd eggyel feljebb lévő dobozban) van. Ezeknek az embereknek különösen nagy a rizikójuk, hogy melanomában betegedjenek meg. Ha egy családban kettőnél több családtag esetében fejlődik ki melanoma, szükségessé válik a családtagok orvosi vizsgálata. Ilyen esetekben a bőrgyógyász javasolja, hogy mennyi időnként kell bőrgyógyászati ellenőrző vizsgálatra járniuk. Akinek szintén nagy számű atipusos anyajegye van, rendszeresen ellenőríztesse azokat bőrgyógyásszal.

NEM SZOLÁRIUMOZHAT, AKI EPILEPSZIA BETEGSÉGBEN SZENVED!

Az epilepsziában szenvedők nem szoláriumozhatnak. Bár az epilepsziás betegek nagyon szigorú orvosi felügyelet és rendszeres kezelés mellett élnek, illetve az életvitelük minden területére egyértelmű tanácsokkal látják el őket az orvosaik, azért a teljesség igénye miatt róluk is ejtünk néhány szót. Az epilepsziásoknak csak 45%-a hajlamos fényingerléssel kiváltható epilepsziás rohamra. Vannak olyan epilepsziások, akiknek a rohamai csak a vibráló fény hatására jelentkeznek (ez lehet természetes fényforrás is; pl. kerítésen vagy fasoron átszűrődő napfény mellett elhaladva, vagy mesterséges villogó fény következményeként, ide tartozhat a tv, számítógép monitor, videójátékok vagy akár a szolárium is), és vannak olyanok, akiknek a fentieken kívül spontán - vagyis kiváltó ok nélküli - rohamaik jelentkeznek. Az ún. fotoszenzitiv epilepszia előfordulása a 5-24 év közötti korosztályban 4000-ből 1, és a lányok aránya kétszeres.